Balmazújváros

Az Alföld sajátos, mezővárosi jellegű települése Hajdú-Bihar megyében. A nagy kiterjedésű város két jellegze
tes alföldi táj, a Hortobágy és a Hajdúság határán fekszik. A város közigazgatási területén két természetes élővíz található, a Hortobágy folyó és a belterületi főgyűjtő vizét befogadó Kadarcs-Karácsonyfok-csatorna. A várostól 3 kilométerre folyik az 1953-ban épített Keleti-főcsatorna. Megközelíthető a 33-as számú főúton, Hortobágytól 20 km-re, Debrecentől 23 km-re, a 4-es főúton Hajdúszoboszlótól 19 km-re, a 35-ös úton Hajdúböszörménytől 14 km-re, az M3-as autópályán Budapesttől 220 km-re. Balmazújváros lakosságszáma 17.448 fő, viszonylag stabilnak mondható. Az egykori mezőváros főleg az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött. A város idegenforgalmi vonzerejét a településközpont jellegzetes és hangulatos mezővárosi megjelenése – a Kossuth téri díszpark, körülötte néhány műemlékjellegű és városkép értékű épülettel, műemlékkel és szoborral – adja.
Műemlékjellegű értékek: a Semsey-kastély, a római katolikus és a magyar református templom, a német református templom, a Városháza, a Veres Péter emlékház, a Kishortobágyi Csárda.
Mindezek mellett kedvező, hogy a város Európában egyedülálló pusztai természeti környezetben – Hortobágyi Nemzeti Park – terül el. Kedvező feltételekkel várják a horgászni, madarászni, vadászni szándékozó vendégeket.
A város jellegzetes eseménye, immár hagyománya az évenként megrendezésre kerülő „Kastélykerti esték” rendezvénysorozat, a Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor, a „Balmaz-Art”, az Országos Kézi Aratóverseny, a „Télűző”-maskarás felvonulás, az Országos Bio-főzőverseny és Pásztortalálkozó, az „Adventi forgatag” és még sorolhatnánk. E mellett számtalan könnyű és komolyzenei hangverseny, irodalmi est, színházi program, és a civil szféra összetartozását is erősítő bálok, sportrendezvények várják az idelátogatókat.
Balmazújváros a népi hagyományok őrzője a kézműves kismesterségek művelésében is, mint citerakészítés, vesszőfonás, szíjgyártás, kalapkészítés, nádművesség, fazekasság.
A várost nyugatról körülölelő Hortobágyi puszta az állattartásban, elsősorban a biotermelésben lehet piac- és versenyképes. A mezőgazdasági termékek mennyisége megalapozza az élelmiszer feldolgozó, -előkészítő, -hűtő stb. ipari beruházási szándékokat. Az iparban beruházni szándékozók részére az önkormányzat kedvezményes árú telkeket kínál.

Egyek

Hajdú- Bihar megye legnyugatibb települése, a Hortobágy nyugati szélén, Jász – Nagykun Szolnok, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék találkozási pontján fekszik. Külterületi határvonala egyúttal a Hortobágy délnyugati pereme. A 33-as főútról – a Patkós Csárdánál – a 3315-ös útra térve lehet elérni. Debrecentől 78 km távolságra van. Vasúton a MÁV Füzesabony-Debrecen, 108. számú, egyvágányú, nem villamosított, mellékvonalán közelíthető meg. A település közigazgatási területe 10077 ha. Központi belterülete 402 ha. Lakosságszáma 5.071 fő. Külterületi lakott része: Ohat, valamint egyéb belterület: Félhalom, Telekháza. Egyek közigazgatási határa a Közép-Tiszavidék mindhárom szubrégiójának területéből magáénak mondhat egy kis részt. Délnyugati része a Nagykunsághoz tartozó Tiszafüred Kunhegyes síkhoz sorolható, kisebbik nyugati része a belterülettel együtt a Tisza völgye területére esik, keleten és délen pedig a Hortobágy található. Domborzatát tekintve a terület alacsony ártéri síkság, melynek egyhangú felszínéből csak a községtől keletre található, löszös homokkal fedett hosszanti buckák és kunhalmok emelkednek ki. A település nevezetességei: a Szent József-templom, a Kálvária-domb, az I. világháborús emlékmű – Krisztus karjában elesett katonával, Szent János szobra, a Meggyes csárda, a Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fogadóháza -Patkós Galériával és a
Vértelkek.

Folyás

A Hortobágyi Tiszamente legkisebb és legfiatalabb települése Folyás. Hajdú-Bihar megye észak-nyugati határán, a Nyugati Főcsatorna mellett, a 3.315-ös út mentén fekszik, 6,5 km-re Polgártól. A megyeszékhely Debrecen körülbelül 60 km-re van. A község lakosainak száma 297 fő. A település nevezetességei a Romtemplom és a Templom tó. Közúton elérhető a 35-ös főútról Polgár közelében letérve. Vonattal megközelíthető volt a Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonalon, amelyen ma már megszűnt.

 

 

Görbeháza

Hajdú-Bihar megye északi részén található, a megyeszékhely Debrecentől körülbelül 50 km-re, a 35-ös számú főút mentén, Miskolc és Debrecen között félúton. Nyíregyházától is hasonló távolságra fekszik. A falu 1925-29 között épült fel, melyhez az építők állami hiteleket kaptak. Önálló községgé azonban csak 1939-ben vált. Jelenlegi lakosságszáma 2.366 fő. Görbeházán található nevezetesség a múlt századi Nagykaprosról a templomhoz beszállított és felállított, legendákkal is övezett út menti kereszt. A polgármesteri hivatalt és a jegyzői lakot a település létesítésével tartják egyidősnek. A falu jeles alapítója és első főbírája Rapcsák János volt, aki közreműködött az utcanevek adásában is, tehát a község keresztapjának tartják. A messze földön híres nagy mesélőt, Forgács Sándor juhászt is számon tartja a falu népe. A káptalan emlékét az utóbbi Kolozsvári névre átkeresztelt Káptalan utca őrzi.

Hortobágy

A község Hajdú-Bihar megye területén fekszik és sajátos helyzetéből adódóan a megye területének
24,1%-át foglalja el. A község központ a Debrecent és Füzesabonyt összekötő 33-as főút 72-74 km szelvénye mellett épült. Közigazgatási területe 28.000 ha. Lakott (beépített) területe 375 hektár. A község speciális agrártelepülés. A puszta kiterjedéséből adódóan északról kelet felé haladva Tiszacsege, Balmazújváros, délen Nádudvar, Nagyiván, majd a nyugaton Egyek határolja. Sajátos település szerkezettel rendelkezik. A lakosság nagy része korszerű községközpontban, míg másik része 5-15 km-es körzetben lévő valamikori tanyaközpontokban él. A 7 településrész neve: Árkus, Szásztelek, Halastó, Máta, Borsós, Kónya, Kungyörgy. A település lakosságszáma legfrissebb adatok szerint 1.470 fő.

A település nevezetességei:

• Hortobágyi Nemzeti Park: a Világörökség része a különleges pásztorkultúra
• Kilenclyukú híd: Magyarország leghosszabb közúti kőhídja (167,3 m)
• Hortobágyi Hídivásár (augusztus 20-án)
• Hortobágyi Vadaspark
• Hortobágyi Nagycsárda (2011 augusztusa óta nyitva van)
• Hortobágyi Nemzetközi Lovasnapok (július első hétvégéje)
• Hortobágyi Pásztormúzeum
• Körszín kézműveskiállítás és bolt
• Hortobágyi Alkotótábor
• Hortobágy Galéria
• HNPI Látogatóközpont Természetrajzi kiállítás
• Hortobágyi Kézművesudvar és játszótér (HNPI Látogatóközpont)
• Millecentenáriumi Kiállítás a Polgármesteri Hivatalban
• Pusztai Állatpark
• Mátai ménes
• Hortobágyi Madárkórház
• Hortobágyi Kisvasút – HNPI
• Daruünnep (október közepe) – HNPI
• Tavaszi télbúcsúztató és tavaszköszöntő kihajtási ünnep
• Adventi behajtási ünnepség
• Hortobágyi Csillagoségboltpark

 

Nádudvar

8.636 lakosú kis város Hajdú-Bihar megye nyugati részén, a megyeszékhely Debrecentől 40 km-re, a fürdőváros Hajdúszoboszlótól 18 km-re található. Megközelíthető a 4-es számú főútvonalról Püspökladány, Kaba, Hajdúszoboszló irányából. Budapestről az M3 –as autópályán közlekedők a 33. számú útról is eljuthatnak Nádudvarra. A város igen gazdag a régi paraszti kultúra emlékeiben a népi mesterségek, a pásztorművészet ápolásában. A magas színvonalú hagyományápolásra jellemző, hogy számos népművész dolgozik a településen. A fazekas-, a kulacsos-, a kosárfonó-, a hímző-, a szűrrátétes – mesterek munkáit messze földről érkező vendégek is megcsodálják. A nádudvari népművészet világhírét a „tűz és a föld művészete”, a fekete cserép készítése hozta meg. A XVIII. század végén kialakult mesterséget apáról fiúra örökítik a nemzedékek. A népi hagyományok ápolásában, a jövő nemzedékre való átörökítésben kiemelkedő szerepet játszik a népi kismesterségek szakiskolája, ahol iskolarendszerben oktatják a népi mesterségeket.

A település hagyományosan erős mezőgazdasági háttérrel rendelkezik mind a növénytermesztést, állattenyésztést, s e termékek egy részének feldolgozását tekintve. A település nevezetességei a Római Katolikus Templom, a Református Templom, a Kincsesház, az I. világháborús emlékmű, a malom és a népi mesterek fazekas-házai.

Polgár

A város három megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg) határán, Hajdú-Bihar megye északnyugati peremén található. Nyugaton és északnyugaton, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozó Tiszapalkonya, Tiszaújváros és Hejőkürt határolja, köztük természetes választóvonalként húzódik a Tisza. Észak-keleten a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyéhez tartozó Tiszadob és Tiszavasvári, délen pedig a Hajdú-Biharhoz tartozó Görbeháza és Újszentmargita határolják. Keleten a külterülete Hajdúnánással is érintkezik. Polgár jelentős távolságra van minden nagyobb várostól. Közülük legtávolabb a megyeszékhely – Debrecen – van. A legközelebb eső város, Tiszaújváros, 10 km-re található. Közlekedés-földrajzi helyzete jó, hiszen a városon, a város mellett halad a 35-ös főút elkerülő szakasza, és ebből ágazik el a 36-os számú másodrendű főközlekedési útvonal. A keleti országrész legjelentősebb tranzit útvonala az M3-as autópálya a város közvetlen határában halad el. Az M3-as autópálya polgári csomópontjánál helyezkedik el a Magyarországon egyedülálló Tájtörténeti és Régészeti Pihenő Park (M3 Archeopark) a Polgári Ipari Park valamint az M3 Outlet Center is. A település látnivalói a Római Katolikus Templom, a Kálvária kápolna, a Kálvária domb, a Strandfürdő és a Régészeti Park. A város lakosainak száma 7.889 fő.

Tiszacsege

Polgártól 20 km-re dél-délnyugatra, Tiszafüredtől 20 km-re északkeletre, a Hortobágyi Nemzeti Park északnyugati kapujában található.
Az egységes morfológiájú település középpontjában a Tisza-part, Balmazújváros, Egyek felé vezető három út elágazása környékén az egykori egyutcás ófalu található. Korábban vonattal elérhető volt az Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonalon, de 2009. decemberétől a vonal Tiszacsegét érintő szakaszán megszűnt a forgalom. A település jelenlegi lakosainak száma 4.713 fő. A város nevezetességei a Református Templom, a Zsellérház, a tiszacsegei Termálstrand, Holt-Tisza és a Kácsa sziget a Csege csárda és a Vay-kastély.

Turizmus szempontjából rendkívül kiemelkedő a csárda, melynek rövid története a következő: a halászcsárda az 1900-as évek elején épült jelenlegi helyén a Tisza parton. Az egykori földesúr látott nagy fantáziát a komppal átkelő és arra várakozó emberek megvendégelésében. A Tiszán ténykedő halászoktól vásárolt állandóan friss halakból készített ételeknek nagyon hamar híre ment és gyorsan sikert arattak. Elterjedt a csárda vendégszerető kiszolgálásának is a híre és ezek után már nem csak a komp miatt odaérkezők jártak a csárdába, hanem más vidékekről is ideutaztak az ételeket megízlelni és a finom ételek után egy jót sétálni a Tisza partján. A csárda egykori gazdája olyan  nagy szeretettel és tisztelettel fogadta az ide érkező fáradt, éhes, vagy egyszerűen  csak egy kicsit kikapcsolódni vágyó vendégeket, hogy az új vagy a visszajáró vendégek teljesen otthon érezhették magukat.

Azt mondják, hogy az egykori tulajdonos vendéglátói szelleme  mindig átszáll a csárda aktuális gazdájára. Talán ezért vagy valami másért kedvelik a vendégek ezt a helyet, de az ide látogató kedves vendégek mindig meg voltak elégedve, mind az ételek minőségével és mennyiségével, mind a kiszolgálással. 2008. március 15-től gondos felújítást követően jelenleg is várja vendégeit.

Tiszagyulaháza

Hajdú-Bihar megye észak-nyugati szegletében, a Tisza bal partján, szemben a Sajó torkolatával a Hortobágyi Tiszamente határán fekszik. A község tagja a Hortobágyi Tiszamente térségnek, amely olyan hagyományokat őriz mind történelmi, mint természeti téren amelyekre méltán lehetünk büszkék. A település megközelíthető a Polgár-Nyíregyháza közötti 36-os útról. Debrecentől mért távolsága 68 km. A község lakosságszáma 724 fő.

 

 

 

Újszentmargita

A község az Észak – Alföldi régióban, Hajdú – Bihar megyében a polgári kistérségben, a kistérségi központ Polgártól délre található, 16 km-re a 3315-ös közút mentén. A község lakosságszáma 1473 fő, területének jelentős része a Hortobágyi Nemzeti Park része. Az egyedülálló természeti értéket képviselő terület természetvédelmi oltalom alatt áll. A község története a kora Árpád korig vezethető vissza, neve a korabeli templom védőszentjére, antiochiai szent Margitra utal. Az újszentmargitai mikro-térség gazdasági teljesítménye az országos átlag alatti, ahol a gazdasági fejlődés az ország gazdasági részéhez képest több évnyi időbeli késéssel kezdődött el. A kistérségi elérhetőség, mint fontos telepítő-tényező tekintetében jelentős változást jelentett az M3-as autópálya megépítése, de az autópályától D-re Újszentmargita és környezete belső perifériának számít. Főbb nevezetességek a „Tilos” erdő (Őstölgyes), a Bagotai puszta, Tuka nevezetű törpefalu és az „Árpádházi Szent Margit” Római katolikus templom.

A település fontosnak tartja, hogy a hagyományos értékek megőrzését előtérbe helyező, a település minden korosztályát és társadalmi rétegét megmozgató programsorozattal elégíthessük ki az itt élők kulturális szórakozás iránti igényét, hiszen tudják, hogy „Csak a múltnak megbecsülésén épülhet fel a jövendő.”

Újtikos

Tájföldrajzilag a Hortobágy északnyugati szélén helyezkedik el, nyugati határa kissé átnyúlik a Közép – tiszai – ártérhez tartozó Borsodi – ártérbe is. A település megközelíthető közúton az M3-as autópályáról és vasúton: a Nyíregyháza-Pusztakócs-Óhat vonalon. Újtikos magja az egri káptalan gazdasági központjaként jött létre a XIX. században, s a polgári birtoktest része volt. A település helyi nevezetessége egy 56-os emlékmű. Legfrissebb adatok alapján a lakosság száma 870 fő.